Híreink – események
| Hálózatfejlesztés indul a megnövekedett napelemtelepítési igények miattMintegy 74 milliárd forint értékű, több éves hálózatfejlesztési programot indított az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az ELMŰ Hálózati Kft. A beruházás fő célja az időjárásfüggő megújuló energiaforrások – kiemelten a napelemek – csatlakoztatásának elősegítése Magyarország észak- és dél-dunántúli régióiban, valamint Pest megye területén. |
| Szabó-Jilek Ivántól búcsúzunkSzomorú feladatunknak teszünk eleget, amikor az olvasóinkkal is megosztjuk Szabó-Jilek Iván okl. gépészmérnök, színházi technológus, szcenikus kollégánk tragikus hirtelenségű halálának hírét. |
| Támogatott tartalomEnergiahatékonysági kérdések a világítástechnikábanAz elmúlt év gazdasági szempontból egyik leghúsbavágóbb történése az energiaárak ugrásszerű növekedése volt, amely nem csak a háztartásokat, de a vállalkozásokat és minden gazdálkodó szervezetet érzékenyen érint. Az épületek üzemeltetése korábban is komoly költségeket jelentett, de ez most hatványozottan jelentkezik. |
| Jogszabályi háttér az árkockázat megosztásáról az állami megrendelők és építési vállalkozások közöttAz ÉVOSZ másfél éve megkongatta a vészharangot, hogy a COVID-19 és a világkereskedelmi anomáliák miatt az építési termékeknél jelentkező igen magas árnövekedést az építési vállalkozók egyedül nem tudják viselni a korábban megkötött szerződésekben. Az árkockázatot meg kell osztani a megrendelő és a vállalkozó között. Különösen igaz ez az orosz-ukrán háború további árnövelési hatását is figyelve. |
| Támogatott tartalomÚj disztribútort választott a Bosch MagyarországonA Power Biztonságtechnikai Kft. 2023-ban már a Bosch Security and Safety Systems disztribútoraként üdvözli Partnereit! Az együttműködés mottója: technikai kiválóság és szenvedély. |
| Hatékonyabb tervezés és üzemeltetés az átviteli hálózatonAz átviteli hálózat lehető leghatékonyabb működtetéséhez naprakész adatokra van szükség. A MAVIR legutóbbi lezárult innovációs projektje a DLR, azaz a Dynamic Line Rating. A pilotprojekt 2021. január 1-én indult és sikeresen zárult 2022. december 31-én, így a dinamikus hálózat terhelhetőségi technológiát ma már éles ipari üzemben használják a hazai hálózaton. A pilotüzem ideje alatt, az érintett távvezetékszakaszokon átlagosan 34,9%-os átvitelikapacitás-növekmény realizálódott. |
| Támogatott tartalomElektromosautó-töltő segédletAhogy egyre többen gondolják úgy, hogy a hagyományos, szénhidrogén-alapú autózás helyett az e-autóké a jövő, úgy hódítanak teret az elektromos járművek hazánkban és az egész világon. |
| Egy tudatosabb építőipar alapjait rajzolja ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénytervezetDöntő mértékben megnő a hangsúly az építési projektek előkészítettségén; a magyar állam hosszútávú tervet készít a beruházásaira; a szakma számos szervezete nyer állandó jelenlétet a szabályozás kidolgozásában. Tételesen átolvastuk az immár nyilvános tervezetet, az ágazati szereplők szemszögéből vizsgálva a hozadékait és a változásokkal járó kihívásokat. |
| Támogatott tartalomHatékony és innovatív LED-es fényforrás a félvezető iparbanA Sylvania bemutatja az új, innovatív termékcsaládját, a Helios Goldot, amit kifejezetten UV-védelemmel védett környezetben való használatra fejlesztették ki, és ideális világítási megoldás a félvezető tisztaterek hatékony működésének biztosítására. |
| Elektrotechnikai termékek anyaga2023. január 1-jén megjelent az MSZ EN 62321-1 Egyes anyagok meghatározása elektrotechnikai termékekben. 1. rész: Bevezetés és áttekintés (IEC 62321-1:2013) szabvány magyar nyelvű változata, melynek elkészítését európai pályázati támogatás tette lehetővé. |
| Támogatott tartalomEMOSZ-LUXORliving gyakorlati tanfolyamAz intelligens épületek kivitelezése során a villamos szakemberek és rendszerintegrátorok számára elengedhetetlen, hogy a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák és naprakész tudással rendelkezzenek minden olyan rendszerrel, megoldással kapcsolatban, amiket használnak a mindennapi munkájuk során. |
| Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik HorvátországbanEgy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban – közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap. |
kallaibr
| Tisztelt Olvasónk! TŰZVÉDELEM Az építészeti tűzvédelem gyakorlati megoldásaira, a termékekben megjelenő innovációkra fókuszálunk a Védelem Online kiadásában, havi hírlevelünkben. Híreink a Védelem Online főoldalán található „Kiemelt hírek” szekcióban olvashatók. Ezen túl ajánljuk figyelmébe a következő cikkeket: Megjelent a Védelem Tudomány 2023/1. száma Mi olvasható a Védelem 2023/1. számában? Légzésvédők szabvány – magyarul Melyek az otthoni, biztonságos elektromosautó-töltés feltételei? Hogyan töltsük biztonságosan az e-kerékpárt? Fókuszban az épületvillamossági rendszerek tűzvédelme – Érzékelés, jelzés, oltás előadásai Fókuszban az épületvillamossági rendszerek tűzvédelme – XI. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia a Katasztrófák Csökkentésének Világnapja alkalmából – konferenciakötet Bízunk benne, hogy Ön is hasznosnak találja ezt az összeállítást. kallaibr |
Új konstrukcióban kerülhetnek napelemek a társasházakra – nem könnyű elkerülni a buktatókat
Lehetővé tenné a társasházakon telepített napelemekkel kapcsolatos elszámolást a társasházon belüli fogyasztók ennek érdekében tömörült kisebb csoportja számára egy olyan új konstrukció, amelyet a Magyar Energetikai Hivatalnál dolgoztak ki, majd ismertettek egy közelmúltban tartott fórumon. A jelenlegi szabályozási környezetben csak arra van lehetőség, hogy egy társasházi felhasználó telepít napelemet a saját villamosenergia-igényének kielégítésére, vagy arra, hogy az egész társasház telepít a közös fogyasztásának fedezésére.
Most is lehet, csak nem úgy
Az első esetben az adott lakó a társasházi közgyűlés felhatalmazásával telepítheti a – szakszóval – háztartási méretű kiserőművét (HMKE) a saját háztartása számára. Az éppen feleslegben termelt áramot a hálózatba juttatja, amelyből vételez is szükség esetén. E két utóbbi tételről adásvételi szerződést köt egy áramkereskedővel. A lakó hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződése módosul, a lakásának a csatlakozási pontján pedig az elosztó ad-vesz mérőt szerel fel. Ez a mérő valóban csak ad és vesz, vagyis nem méri sem a felhasználó tényleges fogyasztását, sem a napelem termelését.
A második esetben a kiserőmű által termelt áramot a társasház közös épületrészei áramellátásra fordítják, ilyen a lépcsőházi világítása, a lift, vagy a közös keringtető szivattyú működtetése. A HMKE-vel kapcsolatos szerződéseket a társasház megbízása alapján a közös képviselő kötheti meg. Ez esetben az ad-vesz mérő a közös társasházi fogyasztáshoz kapcsolódik, míg a társasház egyes felhasználóinak külön-külön villamos hálózati csatlakozási és használati szerződései vannak az illetékes elosztóval, és külön-külön fizetik meg a rendszerhasználati díjakat is.
E két megoldás azonban nem teszi lehetővé, hogy az adott társasházon lévő napelemek áramát több háztartásban is használják, korrekt és átlátható, egymás közötti elszámolás alapján.
A MEKH-nél kidolgozott elgondolás erre talált választ, hangsúlyozva, hogy a koncepció szerint létrehozandó társasházi közösségi napelemek üzemeltetése nem az úgynevezett energiaközösségek formájában történne, amelyek létrehozását az áramtörvény már lehetővé tette. (Ilyenből a Világgazdaság tudomása szerint az ezzel kapcsolatos bejelentések ellenére még egyetlen sem létezik.)
Jöhetnének a társasházi termelő-fogyasztók
A társasházi közösségi napelemkoncepció megkülönböztet négy típusú felhasználót. Az aktív felhasználó a saját maga termelésű vagy tárolt áramot a saját csatlakozási pontján használja vagy tárolja, a közcélú hálózatba betáplálja, fogyasztásának vagy betáplálásának rugalmasságát felajánlja, de mindez a részéről nem minősül önálló foglalkozásnak, sem elsődleges gazdasági tevékenységnek. Az együttesen tevékenykedő aktív felhasználók a közös csatlakozási ponton csatlakoznak a közcélú hálózatra, és az általuk vagy az együttesen tevékenykedő csoport valamely aktív felhasználó tagja által termelt vagy tárolt villamos energiát a közös csatlakozási ponton felhasználják, a közcélú hálózatra betáplálják, fogyasztásuk vagy betáplálásuk rugalmasságát felajánlják, de ez sem minősül önálló foglalkozásnak, ahogyan elsődleges gazdasági tevékenységnek sem. A termelő-fogyasztó olyan aktív felhasználó, aki megújuló energiaforrásból saját fogyasztásra termel villamos energiát, vagy megújuló energiaforrásból saját termelésű áramot tárol vagy értékesít. Végül az együtt eljáró termelő-fogyasztók – ilyenből legalább kettő kell – a tevékenységüket ugyanazon épületben fejtik ki és megállapodnak arról, hogy e tekintetben együttesen járnak el. A társasházi közösségi napelem elgondolás lényegét éppen ezen elszámolások jelentik.
Eddig nem létező szerződéstípus születne
Első lépésként a társasház közös, de nem feltétlenül egyhangú döntés alapján telepít egy közös kiserőművet, az ezzel kapcsolatos elszámolásokban részt venni szándékozók pedig „együttesen eljáró termelő-fogyasztókká – egyszerűbben társasházi termelő-fogyasztókká – válnak. Nem kötelező beszállni, a kimaradók nem minősülnek társasházi termelő-fogyasztónak. Ám ekkortól a kiserőmű által termelt villamos energia felosztása és elszámolása már nem társasházi közgyűlési, hanem a társasházi termelő-fogyasztók közötti kérdéskör. Mindazonáltal alapvetés, hogy a közgyűlési hozzájárulás értelmében a kiserőmű áramát használják a társasház közös épületrészeinek áramellátására is. A társasházi termelő-fogyasztók csoportja nem önálló jogalany, csak a csoportot alkotó végfelhasználók külön-külön.
Ez a lényegA csoport tagjai megállapodásban rögzítenék a kiserőmű létesítésének finanszírozását, üzemeltetésének szabályait, áramának felhasználási helyeit, a közösségbe való belépés és kilépés feltételrendszerét, illetve, hogy a termelt áramot hogyan osztják fel maguk között. A statikus megoldás szerint meghatározhatnak egy év minden negyedórájára állandó súlyokat, a dinamikus szerint pedig a termelő-fogyasztók tényleges negyedórás vételezése alapján. Az arányokat a közös képviselő adná át a területileg illetékes elosztónak. |
A kiserőmű tulajdonosa a társasház lenne.
A létesítésének és üzemeltetésének kiadásait/költségeit a társasházi termelő-fogyasztók csoportja viseli a megállapodásuk alapján. Bár a kiserőmű üzemeltetésével külső szervezet is megbízható, a tulajdonjoga nem adható át.
Kell majd egy termelést is mérő okosmérő
A szükséges jognyilatkozatok megtételére a közös képviselő lenne jogosult. A társasházi termelő-fogyasztók külön-külön kötnek szerződést annak az áramnak a vásárlásáról a kereskedőjükkel, amelyből a közös kiserőmű által termelten felüli szükségletüket elégítik ki, ahogyan a közös kiserőmű termeléséből származó többlet energia eladásáról is. Külön-külön kötnek hálózati csatlakozási és használati szerződést is az elosztóval, és külön-külön fizetik a rendszerhasználati díjakat. Viszont a kiserőmű hálózati csatlakozási és használati szerződését a közös képviselő köti meg. A kiserőmű (a termelést mérő) okosmérővel csatlakozik a társasház belső villamos hálózatára.
Nem az újépítésűekre találták ki
Az újépítésű társasházak tetején nem jellemző, hogy napelemeket telepítenének a fejlesztők, aminek racionálisan oka van, ott gyakorlatilag nincs arra hely a modern gépészeti eszközök mellett. A tetők ugyanis tele vannak mindenféle építménnyel, berendezéssel, ami miatt a strangszellőzések, a teremgarázsok füstelszívói, a liftgépház, a kazánok külső elemei mellett nem férnek el a tipikusan nagy felületet igénylő napelemek.
A jelenleg is több száz budapesti lakást építő Metrodom-csoport – miközben a még nem is kötelező BB- energiatanúsítványt is túlteljesítve már AA-s lakóépület kivitelezésébe kezdett – most tervezi az első új házára napelem telepítését.
Ez viszont csak a közösségi területek energiafelhasználását fedezi majd, vagyis elsősorban a lift üzemeltetését, valamint a lépcsőházak, folyosók világítását, de az elektromos autótöltőkre már nem lesz, nem lehet elég – tudta meg a Világgazdaság Kricsfalussy Tamástól, a Metrodom csoport értékesítési igazgatójától.
A nagyvárosi társasházépítők számára komoly dilemma, hogy mi kerüljön a tetők jellemzően nem túl nagy, szabadon maradó felületére. A sűrűn beépített városi környezetben a zöldtetős megoldás kedveltebb és a környékbeliek által is támogatott megoldás, sokkal inkább, mint az amúgy is gépészettől zsúfolt tetőre még egy újabb építmény felszerelése.
A megújuló energia használatának minél nagyobb arányára szorító újabb és újabb előírások mellett a modern, fenntartható építészet az energiaszükséglet minimalizálására törekszik, amely vastag falakkal, vaskos hőszigeteléssel és megfelelő nyílászárókkal érhető el.
A napelem ezért elsősorban a családi házakban élőknek megoldás Kricsfalussy szerint, de ahol egyetlen tető alatt akár több tucatnyi lakás is van, csak részben lehet elég az így termelhető energia.
Ezt pedig egy liftes társasházban kézenfekvő módon a közösségi fogyasztáshoz szükséges mennyiség előállítására logikus fordítani.
A Metrodom illetékesének tudomása szerint korábban épült házaikban is, ahol felmerült a napelem telepítésének lehetősége, azt mindenütt a közösségi fogyasztás szempontjából vizsgálják elsősorban a közös költséget minimalizálása érdekében.
KLÍMAVÉDELMI HÍRLEVÉL
A KEHOP-1.2.0-15-2016-00018 SZÁMÚ „MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA ÉS MEGYEI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PLATFORM LÉTREHOZÁSA FEJÉR MEGYÉBEN” C. PROJEKT keretében
Bevezető
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat nevesítette kiemelt projektként a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás” című (KEHOP-1.2.0 kódszámú) kiemelt felhívást.
A felhívás keretében támogatást a támogatási kérelem benyújtásakor hatályos Éves Fejlesztési Keretben nevesített Klímabarát Települések Szövetsége, Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a megyei önkormányzatok igényelhettek.
A KEHOP-1.2.0-15-2016-00018 azonosító számú projekt megvalósítója a Fejér Megyei Önkormányzat, mely a 2011. évi CLXXXIX. törvényben előírt – területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési és koordinációs – feladatok mellett további – többek között környezet- és természetvédelmi – ágazati jogszabályokban megfogalmazott feladatokat is ellát.
A klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése érdekében jelen projekt alapvető célja a klímaalkalmazkodást és klímaváltozás megelőzését szolgáló tevékenységek kereteinek, peremfeltételeinek biztosítása volt egy megyei klímavédelmi platform létrehozásával, illetve egy megyei szintű klímastratégiai dokumentum kidolgozásával.
A projekt keretében elektronikus levelezési listák létrehozásával (mely elsősorban a megyei települések, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, vállalkozások körére terjed ki), rendszeres hírlevelek kerülnek kiküldésre, igény esetén lehetőség nyílik online tanácsadás biztosítására az e-mailben jelzett felvetések, észrevételek, kérdések kezelése, megválaszolása céljából, azaz létrejön, felépül egy szervezett, tematikus tudásmegosztás.
A projekt 2018. április 30-án lezárult. A klímavédelmi témájú hírlevek kiküldése folytatódik az 5 éves fenntartási időszakban is, a Platform Titkársága által.
Fejér megye elfogadott klímastratégiája az alábbi linken tölthető le: https://www.fejer.hu/dokumentumok-6
A fentiek alapján ezúton továbbítjuk aktuális hírlevelünket a klímavédelemhez kapcsolódó aktuális hírekről, a folyamatban levő és megvalósult programokról.
ENSZ Klímacsúcs
- november 20-án, Egyiptomban zárult az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése. A résztvevő országok kompenzációs ENSZ-alap létrehozásában állapodtak meg, amely az éghajlatváltozást legjobban elszenvedő országoknak nyújt támogatást. Az úgynevezett károk és veszteségek finanszírozása keretében a világ leggazdagabb és legnagyobb iparával büszkélkedő országoknak anyagi segítséget, pontosabban jóvátételt kell nyújtaniuk a szegényebb, klímaváltozás által erőteljesen negatívan érintett államoknak (korábbi becslések szerint évente több száz milliárd dolláros káruk keletkezik a fejlődő országoknak a klímaváltozásból, így várhatóan ezt kell finanszírozni).
Az ülés zárónyilatkozatában sürgették a károsanyag-kibocsátás csökkentésének felgyorsítását. A nyilatkozat szerint továbbra is érvényes az a célkitűzés – a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás célja -, hogy az iparosodás előtti helyzethez képest 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését. Ezt segíti elő többek között az EU európai zöld megállapodás és a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátást célzó közös európai fellépésre vonatkozó REPowerEU nevű programja.
Az ülést záró megállapodásban felszólították az országokat, hogy csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagok támogatását. A Global Carbon Projekt kutatói 2022-ben megállapították, hogy globálisan 1 %-kal növekedett a szén-dioxid kibocsátás, a fosszilis energiaforrások égetése miatt (a legnagyobb, 6 %-os mértékben Indiában emelkedett, az USA-ban 1,5 %-kal nőtt, ugyanakkor Európában 0,8 %-kal csökkent a kibocsátás.) A szennyezés nagyjából 40 százaléka kőszén, 33 százaléka kőolaj és 22 százaléka földgáz felhasználásából származott.
Fejér Megyei Virtuális Erőmű Program
Fejér megye is csatlakozott a Virtuális Erőmű Programhoz (VEP), melynek együttműködési szándéknyilatkozatát 2022. november 16-án írták alá a Fejér Megyei Önkormányzat Dísztermében.
A Fejér Megyei Önkormányzat az Echo Innovációs Műhellyel konzorciumban sikeresen pályázott a „Megyei identitás erősítése” című pályázati felhívásra, melynek köszönhetően 100 millió forintos vissza nem térítendő támogatásban részesült.
Pálffy Károly, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy a projekt keretében többek között megújul a Fejér Megyei Önkormányzat honlapja, a járásszékhelyeken 8 olyan LED média felület installálására kerül sor közösségi terekben (pl. polgármesteri hivatalok, művelődési házak, hivatalok, sportcsarnokok), melyen közösségi akciókhoz, eseményekhez, programokhoz, rendezvényekhez kapcsolódó tartalmak jeleníthetőek meg internetes kapcsolaton keresztül.
A projekt keretében elindult Fejér Megyei Virtuális Erőmű Program (FEVEP) az országban egyedülálló módon, széleskörű összefogáson alapuló megyei fenntarthatósági és környezeti szemléletformálási mintaprogram, mely a napjainkban zajló gazdasági- és energiaválság okozta hatások mérséklésére is keresi a megoldást.
Dr. Molnár Ferenc, a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit kft. ügyvezetője a fenti rendezvényen kiemelte, hogy a program egy olyan prevenciós törekvést szolgál, ami az energiatakarékosságban testesül meg. Célja, hogy a partnerek (társadalmi-, gazdasági-, egyházi-, oktatási szereplők) energia- és szén-dioxid megtakarításait pályázatain és projektjein keresztül összegyűjtse, bemutassa, jó példáikat megossza és díjazza.
Az ünnepség keretében díjazásban részesültek az „Energiatudatos és Energiahatékony Önkormányzatok” című pályázat nyertesei: Aba, Bicske, Gárdony, Nádasdladány, Pákozd, Pázmánd, Pusztaszabolcs települések önkormányzatai.
Díjakat kaptak emellett a környezeti fenntarthatósági tanulmányi versenyben résztvevő Fejér megyei oktatási intézmények alsós- és felsős és középiskolás tanulói: az alsósoknál Hegyi Letícia Sára (Bicske), Bozsoki Linda (Sárbogárd), Győri Boglárka (Sárbogárd) volt az első három, míg a felsősöknél Horváth Ádám (Sárbogárd), Farkas Benett Károly (Bicske), Szabadi Viola (Sárbogárd) kapott elismerést. A középiskolásoknál Rapai Dávid (Mór) végzett az élen, Lisztmayer Hannát (Mór) és Nemes Jánost (Mór) megelőzve.
Operatív programok 2021-2027
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz első körös pályázati felhívásai keretében Fejér megyében eddig 19 település nyert el támogatást épületenergetikai fejlesztésekre, mintegy 1,69 Mrd Ft összegben, 28 település pedig települési környezetvédelmi és élhetőségi fejlesztésekre (pl. csapadékvíz elvezetés, zöld infrastruktúra, kerékpáros fejlesztések) mintegy 6,5 Mrd Ft-ot.
Elektromos töltőpontok létesítése
Egy közel 8 milliárd forint összértékű projekt-csomag támogatása esetén újabb 127 ultragyors elektromos töltőpont létesülhet gyorsforgalmi utak mentén, 25 helyszínen az országban. Az M7-es mellett Székesfehérvárnál és Siófoknál telepíthetnek korszerű töltőkapacitásokat elektromos járművek számára. A fejlesztésben kiépülhet a kamionok és haszonjárművek töltésére alkalmas első hazai hidrogén töltőállomás is az M1 autópálya mellett.
A kormány döntése alapján négy vállalati kezdeményezésű projektet nyújthat be Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra fejlesztéseket szorgalmazó pályázatára. Az egyik fejlesztésben kiépülhet a kamionok és haszonjárművek töltésére alkalmas első hazai hidrogén töltőállomás is az M1 autópálya mellett, Tatabányánál.
A tervezett beruházásokban például az M0, az M1 (Győr, Mosonmagyaróvár, Tata), az M3 (Bag, Mezőkeresztes), az M4 (Szolnok), az M5 (Inárcs, Kecskemét) és az M7 (Siófok, Székesfehérvár) mellé telepíthetnek korszerű töltőkapacitásokat elektromos járművek számára.
A projektek megvalósításában eredményes pályázati szereplés esetén összesen 3,4 milliárd forint CEF támogatás hasznosulhat. Az önerőt a vállalatok biztosítják, a fejlesztésekhez nincs szükség állami pénzügyi hozzájárulásra. A kezdeményezések támogatásáról várhatóan jövő tavaszig döntenek az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A CEF forrásai tették lehetővé a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs és Rákos-Hatvan vonalszakaszok korszerűsítését, a Déli vasúti összekötő híd háromvágányosra bővítését. Magyarország idén áprilisban az alternatív töltőhálózat bővítését ösztönző négy projekthez nyert már el támogatást a CEF-keretből.
A Technológiai és Ipari Minisztérium közleménye szerint a zöld rendszámmal forgalomba helyezett járművek száma októberben lépte túl a 60 ezret hazánkban. A teljes magyarországi flotta több mint fele tisztán elektromos személyautó. A töltőhálózat is bővül: a 2016 eleji húszhoz képest már több mint százszorosára, idén nyáron kétezer darab fölé nőtt az elérhető berendezések száma. Ultragyors töltőpontból azonban még csak néhány tucat működik, pedig azokból a legkorszerűbb és legnagyobb kapacitással rendelkező elektromos autók 20-25 perc alatt akár több száz kilométerre elegendő hajtóanyagot vehetnek fel.
A tárca közölte, hogy a stratégiai helyzetelemzés szerint a hidrogéntechnológia térnyerése rövidtávon elsősorban a közlekedésben reális, leginkább a hidrogénhajtású nehézgépjárművek és buszok megjelenését érdemes ösztönözni. A várakozások szerint az évtized végéig kiépül a hidrogéntöltő állomások országos hálózatának alapja, legalább húsz töltőállomás létesül és összesen 4800 jármű állhat üzembe.
A CEF támogatásával az európai hálózatba illeszkedő új elemekkel gyarapodhat a hazai alternatív töltőinfrastruktúra, tovább élénkítve a tiszta és csendes mobilitás lendületes térfoglalását. Az országos lefedettséget biztosító beruházásoknak köszönhetően bátrabban indulhatnak útnak a járművezetők, így még népszerűbbé, keresettebbé válhatnak a környezetkímélő autók és tehergépkocsik. A kiszámíthatóbb és kényelmesebb klímabarát közúti közlekedés révén csökken a levegőszennyezés és zajterhelés Magyarországon.
Hulladékgazdálkodási fejlesztések Fejér megyében
A közel húsz milliárd forintos fejlesztésben a székesfehérvári válogatóművek mellett Adonyban egy komplex mechanikai kezelőmű, valamint Oroszlányban, Móron, Székesfehérváron, Polgárdiban, Budakeszin, Gárdonyban, Dunaújvárosban és Dunaföldváron hulladékudvarok épültek. A létesítmények üzemeltetését a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás két közszolgáltatója, a DEPÓNIA Nonprofit Kft. és a VERTIKÁL Nonprofit Zrt. látja majd el.
Székesfehérvár, Csala-Pénzverővölgyi hulladékválogató
Az ország jelenleg legmodernebb hulladékgazdálkodási létesítménye jött létre a Depónia Nonprofit Kft. Csala – Pénzverővölgyi telephelyén, ahol a jövőben Székesfehérvár és a környező települések 335 ezer lakójának kommunális, és a társaság által ellátott összesen 145 település mintegy 500 ezer lakójának szelektív hulladékát dolgozzák fel. A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztését szolgáló, 18,5 milliárd forint összegű, uniós és hazai támogatásból megvalósuló projekt keretében hulladékgyűjtő és -szállító járművek, gépek, eszközök beszerzése mellett megépült 2 hulladékkezelő központ és 8 hulladékgyűjtő udvar a Társulás működési területén.
Dr. Cser-Palkovics András, a KDV Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke, Székesfehérvár polgármestere a fejlesztést előremutató, korszerű beruházásnak nevezte, a közszolgáltatás és a környezetvédelmi célok megvalósítását tekintve, mely egy térséget érintő nagyszabású fejlesztés, amely nemcsak Fehérvárról, hanem a régióról szól.
A leendő üzemeltető Depónia Nonprofit Kft. ügyvezetője: Steigerwald Tibor ismertette, hogy a társaság a környékbeli települések 335 ezer lakójának hulladékát gyűjti, szállítja és kezeli. A csalai és az adonyi telephelyen 145 település mintegy 500 ezer lakójának kommunális hulladékát dolgozzák fel, és e térség teljes szelektív hulladéka Csalára érkezik. A megvalósult beruházásnak köszönhetően a tervek szerint évente 50 ezer vegyes és 15 ezer tonna szelektív hulladékot dolgoznak fel majd a csalai telephelyen.
A 2022. október 13-án megtartott helyszíni bejárás keretében a székesfehérvári mechanikai előkezelő és szelektív válogatómű létesítményeit lehetett megtekinteni.
A vegyes hulladék kezelése során a beszállított vegyes háztartási hulladékot 80 mm alatti és 80 mm feletti frakcióra választják szét. A 80 mm alatti frakció biológiai stabilizálás után a csalai hulladéklerakóba kerül, a 80 mm feletti hulladékot pedig az adonyi kezelőmű dolgozza fel. A szelektív válogató csarnokban a beszállított hulladékot zsákbontó, ballisztikus szeparátor, mágnesszalag, örvényáramú szeparátor, 3 db optikai válogatógép, illetve kézi utóválogatás segítségével vastartalmú fém, alumínium, papír, fólia, HDPE, LDPE, valamint víztiszta-, kék- és tarka PET frakciókra válogatják, majd ezeket egy nagy teljesítményű bálázógéppel könnyen mozgatható és szállítható bálákba csomagolják.
Adonyi hulladékkezelő központ
Helyszíni bejáráson tekintették meg az adonyi hulladékkezelő központban megvalósított fejlesztéseket október 27-én. Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára a bejáráson elmondta, azért volt fontos az adonyi hulladékkezelő telep megépítése, mert a fő cél egy élhetőbb jövő és egy versenyképesebb ország, ami elképzelhetetlen a körforgásos hulladékgazdálkodás nélkül.
Dr. Cser-Palkovics András, a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás elnöke elmondta, hogy a 18,5 milliárd forint összértékű beruházás-sorozat egyik fontos állomása Adony, ahol 4,5 milliárdból épült meg a hulladékválogatómű. A városvezető közölte, hogy az adonyi hulladékkezelőben 500 ezer ember szelektíven gyűjtött hulladékát fogják kezelni, válogatni, így ez egy regionális jelentőségű beruházás, amely a végéhez közeledik: az engedélyeztetés folyamatban van, utána vehetik használatba.
Dr. Molnár Krisztián a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke jelezte, hogy öt megye 143 települése, több mint fél millió lakos érintett a hulladékkezelési projektben, amelyet megalapoz az adonyi fejlesztés 21. századi infrastruktúrája. A kiemelkedő jelentőségű fejlesztés környezetvédelmi szempontból is fontos beruházás.
Fejér megyei települések klímastratégiái
Fejér megye több városa rendelkezik már klímastratégiával, melyek az alábbi oldalakon érhetők el.
Bodajk klímastratégiája letölthető az alábbi oldalon:
https://bodajk.hu/_user/file/kehop/Bodajk_Varos_Klimastrategiaja.1.0.pdf
Gárdony klímastratégiája letölthető az alábbi oldalról:
https://gardony.kehop.roi.dev/
Csákvár klímastratégiája
https://csakvar.kehop.roi.dev/klimastrategia/
Székesfehérvár klímastratégiájával kapcsolatban környezet- és klímavédelmi témájú online kérdőív kitöltésében lehet részt venni az alábbi oldalon – elősegítve a stratégiában szereplő célkitűzések megvalósulását:
https://www.surveymonkey.com/r/klimastrategiaszfvar
Székesfehérvár klímastratégiája itt tölthető le:
https://tegyunkegyutt2030.hu/klimastrategia
Dunaújváros klímastratégiája kapcsán 2022. október 26-án klímavédelmi konferenciát rendeztek Dunaújvárosban, melynek célja volt, hogy Dunaújváros és környéke lakossága, valamint az érintettek köre (Önkormányzat, DUE, Vállalatok, Térség Önkormányzatai) megismerhesse Dunaújváros elkészült klímastratégiáját.
„A projektről bővebb információt a https://dunaujvaros.hu/doc/32476 oldalon olvasható.
LED csere program
- november 15-én elindult Székesfehérváron az ingyenes LED csereprogram. Ezzel a székesfehérváriak számára megnyílik a lehetőség a régi, energiapazarló izzók LED-égőkre cserélésére.
Ugyanakkora megvilágítás eléréséhez egy LED-nek akár 80-85 százalékkal kevesebb energia is elég egy izzószálas égőhöz képest. LED-ek használatával így észrevehetően csökkenthető a háztartások villanyszámlája, valamint a környezeti terhelés is, hiszen országos szinten kevesebb energia előállítására lesz szükség. További fontos tényező az élettartam. Míg egy “klasszikus” izzó élettartama körülbelül 1000 óra, addig egy LED – minőségétől függően – ennek sokszorosát, 5 000-15 000 órányi folyamatos használatot is bír. Bár a LED darabára magasabb egy izzószálas égőénél, ez a különbség gyorsan eltűnik, ha számításba vesszük, hogy több tucat wolframizzót is elhasználhatunk, mire akár egy LED is az élettartama végére érne.
A programhoz 2022. december 31-ig online lehet csatlakozni. Aki nem tud e-mail cím alapján jelentkezni, annak az Alba Bástya Központban adnak segítséget a regisztráláshoz (Szfvár, Irányi Dániel u. 4.).
Az energiatakarékos fényforrásokat mindenki ingyenesen kapja meg, csupán regisztrálni kell a https://app.ledcsere.hu/registration oldalon. Ennek során meg kell adni a személyes adatokat (név, e-mail cím, telefonszám), illetve szükséges a regisztrálandó háztartás villanyszámlája is. Az igazolványokról fotókat kell feltölteniük a jelentkezőknek, valamint egy táblázat kitöltésével szükséges megadni, hogy hány darab és milyen teljesítményű izzót szeretne lecserélni a család, és ezeket a lakás/ház melyik helyiségében használják, naponta hány órán keresztül. Végül ki kell választani az átvevőhelyet és aktiválni kell a beküldést követően a regisztrációt. A régi, hagyományos izzókat nem kell majd leadni a program keretében, azokat a le lehet adni a kijelölt gyűjtőhelyeken.
A program további részletei a https://ledcsere.hu/ oldalon olvashatók.
Fejér Megyei Éghajlatváltozási Platform ülés
Fejér Megyei Éghajlatváltozási Platform évente legalább egy alkalommal ülésezik, a soron következő ülésére várhatóan 2022. december 6-án kerül sor Székesfehérváron, a Megyeháza Címertermében.
Klímabarát Települések Szövetségéhez való csatlakozás
A Fejér Megyei Éghajlatváltozási Platform legutóbbi ülésén elhangzott, hogy jelenleg 5 Fejér megyei tagtelepülése van a Klímabarát Települések Szövetségének és fontos célkitűzés a tagtelepülések számának növelése – tekintettel a klímaváltozáshoz kapcsolódóan Fejér megyében is egyre gyakrabban előforduló vis maior eseményekre (pl. villámárvíz, aszály, viharkárok, stb.)
A Klímabarát Települések Szövetségéhez való csatlakozás feltételei az alábbiak (forrás: https://klimabarat.hu):
Az Alapszabály szerint az lehet a Szövetség tagja, aki:
- Képviselőtestületi határozat alapján tagsági nyilatkozatot tesz, hogy az Egyesület tagja kíván lenni.
- Az Egyesület céljaival egyetért és annak munkájában részt vállal, törekszik a Klímabarát Ajánlások teljesítésére.
- Az Egyesület Elnökségével együttműködve elkezd a település klímastratégiáján dolgozni.
- A tagdíjat befizeti.
- A tagsági jelentkezését az Egyesület Elnöksége nyílt szavazáson minősített többséggel elfogadja.
- A település részéről megnevez egy koordinátort, aki képviseli a települést az Egyesületben,
- Évente beszámolót készít, hogy a település milyen lépéseket tett a Klímabarát Ajánlások teljesítésére.
A csatlakozáshoz kapcsolódó dokumentumok, információk az alábbi linken érhetők el:
https://klimabarat.hu/telepules-csatlakozasi-dokumentumok
Képzés
A Klímabarát Települések Szövetsége 2022. november 29-30. között díjtalan, online képzést tart „Viselkedésváltoztatási mesterkurzus” címmel.
A képzés célja: a legtöbb önkormányzati projekt valamilyen vízióra épül, aminek a sikeréhez a lakosság együttműködésére van szükség. Hiába a legkiválóbb ötlet, ha a lakosságot nem tudjuk megnyerni, és a viselkedésüket nem tudjuk az ötlet céljainak megfelelően alakítani, biztos, hogy az egész kudarcra van ítélve. A fenntarthatóság záloga (legyen az környezeti, társadalmi vagy gazdasági), hogy a lakosság képes legyen a szokásain változtatni és meg is teszi azt.
A képzés keretében el lehet sajátítani az alábbiakat:
- Kis költségvetéssel megoldható, egyszerű helyi tipikus önkormányzati problémák (pl. szemetelés stb.) kezelésének eszköztárát és szemléletét.
- A döntéstervezés elméletét és gyakorlatát.
- A tömeges viselkedésváltoztatási kampányok tervezésének és megvalósításának 5 lépése.
- Hogyan semlegesíthető a lakosság ellenállását egy adott döntéssel/viselkedéssel szemben
További kapcsolódó információk az alábbi oldalon érhetők el:
Fejér Megyei Éghajlatváltozási Platform Titkársága
8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.
Tel: 22/312-144