Híreink – események
Tisztelt Kollégák!
Tájékoztatatjuk önöket, hogy a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai uniós gyorsriasztási rendszerén (Safety Gate, korábban: RAPEX) keresztül a Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Hatóság) – azon belül a Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztály, Piacfelügyeleti Osztály – az alábbi veszélyes termékekről kapott értesítést:
- EBASEE márkájú, EBS9BLN típusú érintésvédelmi áram-védőkapcsoló (riasztási szám: A12/00478/24)
- ACA ELEC márkájú, ABDT-32 típusú érintésvédelmi áram-védőkapcsoló (riasztási szám: A12/00479/24)
A riasztási dokumentum szerint a készülékek adott esetben áramütést okozhatnak, ezáltal visszahívásra kerültek a végfelhasználóktól.
Kérem szíves közreműködését, a fentiekről tájékoztassa azon munkatársait, az elektrotechnikai tagozat tagjait, akik munkájuk során kapcsolatba kerülnek hasonló áram-védőkapcsolókkal.
Kérem továbbá, hogy a megtett intézkedésről 2024. április 18-ig szíveskedjen tájékoztatni a Hatóságot.
Együttműködését köszönjük.
Budapest, – Dátum a digitális aláírás szerint
Tisztelettel:
KBR
Tisztelt Kollégáink!
Az ETE tagjai, legújabb márciusi hírlevelünket tartják virtuálisan a kezükbe.
Izgalmas és eseménydús időszakot él meg az ETE. Nagy sikerrel lezajlott az első nukleáris témájú konferenciák Szegeden, illetve a kapujában állunk a jubileumi, immár negyedévszázados KLENEN konferenciának, mely március 6-7-én kerül megrendezésre Egerben. Büszkék vagyunk arra, hogy a KLENEN rendezvényünk nemcsak, hogy 25 éves évfordulóját ünnepli, hanem arra is, hogy mára hazánk egyik legnagyobb energetikai konferenciájává nőte ki magát.
A legfrissebb energetikai hírek olvasásához kellemes időtöltést kívánok, és remélem sok kollégával hamarosan találkozunk a KLENEN konferencián.
Molnár Szabolcs
Főtitkár
Egyesületünk hírei
Tájékoztatjuk, hogy az Energiagazdálkodási Tudományos egyesület 2024. évi tagdíjai a következők:
Aktív dolgozóknak: 7.000,- Ft
Az Energiagazdálkodás kedvezményes előfizetésével együtt 10.000,- Ft
Nyugdíjasoknak, főiskolásoknak és egyetemi hallgatóknak 1.500,- Ft
Az Energiagazdálkodás kedvezményes előfizetésével együtt 5.000,- Ft
70 éven felülieknek és középiskolásoknak 500,- Ft
Az Energiagazdálkodás kedvezményes előfizetésével együtt 4.000,- Ft
Az ENERGIAGAZDÁLKODÁS folyóirat online változatban is előfizethető. Ha az ENGA számait online szeretné megkapni, kérjük küldjön levelet a titkarsag@ete-net.hu e-mail címre, melyben megjelöli az e-mail címet, ahova küldhetjük a lap számait.
Ammennyiben tagdíját átutalással szeretné teljesíteni, úgy kérjük a következő, OTP Banknál vezetett számlaszámunkra utaljon: 11742025-24442598
Hazai hírek az energetikából
A MEKH jóváhagyta a magyar villamos energia rendszer legújabb hálózatfejlesztési tervét. A tervben szereplő projektek megvalósítása, illetve a határozatban szereplő egyéb feltételek teljesítése a MAVIR és az elosztói engedélyesek feladata.
A francia VEOLIA cég vásárolja meg az UNIPER-től a gönyűi Erőművet. Hazánk legmodernebb gázüzemelésű kondenzációs erőművének értékesítésére tavaly az
Európai Bizottság kötelezte az UNIPER-t, a vállalatnak adott német kormányzati mentőöv (államosítás) engedélyezési feltételei között. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, az ügylet várhatóan a II. félévben zárulhat. A Veolia Magyarország tulajdonában van egyebek mellett a budapesti erőmű, az ajkai, a pécsi, a debreceni és a nyíregyházi erőmű is.
A MEKH közzétette a következő (2024-25) évre vonatkozó földgáztárolási díjakat. Ezek – bár a válság előtti szinteknél magasabbak – számottevő díjcsökkenést tartalmaznak.
Az ukrán magyar határon elindult a közös európai kapacitás aukciózás, így a határkeresztmetsző kapacitás-kiosztás az európai szabályok szerint folyhat. Az aukciókat az európai rendszerirányítók luxemburgi aukciós irodája (JAO) kordinálja.
Nemzetközi hírek az energetikából
Horvátországban két új belső földgázvezeték építéséről döntöttek, összesen 400 millió € költséggel. Ezek a vezetékek megépülésüket követően megnövelik a horvát gázhálózat áteresztő kapacitását hazánk, illetve Szlovénia irányába. A projekt megvalósítása a krki LNG állomásról a hazánkba szállítható földgáz mennyiségét évi 3,5 Mrd köbméterre növeli (a jelenlegi mintegy 0,4 Mrd köbméter).
Az Európai Bizottság közzétette a 2040-es klímacélra vonatkozó elképzelését, amelyet konzultációk alapján alakított ki. Eszerint 2040-re az ÜHG gázok kibocsátását a 1990-es évihez képest 90%-kal kell csökkenteni. (A jelenlegi Bizottság által megemelt 2030-as cél 55%). A kérdésben további tárgyalások csak az európai választások után várhatók.
Az Európai Bizottság létrehívott egy Európai SMR (kis moduláris reaktorok) Ipari Szövetséget. A Szövetség célja a tagállamok vállalatai kooperációja révén a 2030-as évek elejére európai SMR típusok kialakítása.
Az Európai Bizottság legújabb középtávú (öt éves) közös földgázbeszerzési tenderére 19 vállalat jelentkezett összesen 33 Mrd köbméter fölgázigénnyel, amiből 15 Mrdm3 LNG, 18 Mrdm3 csővezetéki szállításokra vonatkozik. A hó végén lezajlott eljárás során összesen 97,4 Mrd köbméter gáz szállítására érkezett ajánlat.
A német kormány állami pénzek bevonásával a közeljövőben tendert ír ki 10 000 MW (4×2500 MW) új “hidrogén kész” gázerőművek építésére. Az erőműveknek 2035-40 között képeseknek kell lenniük tiszta hidrogéntüzelésre való átállásra.
A hónap során folytatódott a földgázárak további csökkenése. A hónap végén a TTF jegyzések 22-24 €/MWh sávban mozogtak. Ezek az árak a 2021 májusa (a szabadpiaci orosz gázszállítások csökkentése) óta jegyzett legalacsonyabb jegyzések.
A cseh kormány áttekintette a Dukovány Atomerőmű (5.sz blokk) tenderre beérkezett ajánlatokat és módosította a tender további folyását. Az eredeti kiírásban egy reaktorblokkra kötelező és három további blokkra (Dukovány 6 és Temelin 3-4) indikatív ajánlatott kellett beadni a pályázóknak. A következő fázisra csak az EDF-et (EPR 1200 reaktorblokk) és a dél-koreai KHNP céget (APR 1000 blokk) hívták meg és április 15-ig négy blokkra kell kötelező ajánlatot beadniuk. Az AP-1000 blokkal pályázó Westinghouse kiesett a versenyből.
Az USA Georgia államában létesülő Vogtle Atomerőmű 4.sz. reaktorblokkján megtörtént a fizikai indítás. A Westinghoues AP1000 blokkokkal épülő atomerőmű bővítés (3-4 blokk) előző blokkja tavaly kezdte el működését.
A bulgáriai Kozloduj Atomerőmű 5-6 sz. blokkját a kormány Westinghouse AP-1000 blokkokkal kívánja megépítteteni. A kivitelezési pályázatra az amerikai Bechtel cég és a koreai Hyundai cég nyújtott be ajánlatot. A bolgár Parlamentben politikai döntés született, hogy a tárgyalásokat kizárólag a koreai céggel folytatják.
KBR
XXVII. Magyar Energia Szimpózium
A Magyar Energetikai Társaság éves nagyrendezvénye
Itt ma minden az energiáról szól!
Időpont: 2023. október 5. (csütörtök)
Helyszín: MVM székház (1031 Budapest, Szentendrei út 207-209.)
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!Regisztráció
A rendezvény tervezett programja:
09:00
Megnyitó, köszöntő
MET, ETE, MEE
09:20
A Nemzeti Energia- és Klímaterv 2023. évi felülvizsgálatának eredményei
Böröcz Artúr Zoltán – Energy & Utilities igazgató, KPMG
09:40
Korábbi energetikai államtitkárok kerekasztal beszélgetése a magyarországi energetika aktuális kérdéseiről
Prof. Dr. Aszódi Attila, Dr. Felsmann Balázs, Dr. Grabner Péter, Dr. Holoda Attila és Dr. Kaderják Péter – moderál Jászay Tamás
10:40
Kávészünet
10:50
A magyarországi gázellátás jelene és jövője – honnan jön majd a gáz a tervezett gázerőművekhez
Szokodi Gábor – kereskedelem és üzletfejlesztés igazgató, FGSZ Földgázszállító Zrt.
11:10
Lignit alapú villamos energia termelési lehetőségek, kihívások, kockázatok
Vécsi György – vezérigazgató, MVM Mátra Energia Zrt.
11:30
A PB gáz szerepe és forrásai a magyar energiapiacon
Kirilly Tamás – műszaki és beszerzési igazgató / Mihály Gábor – Prímaenergia Zrt.
11:50
Ebédszünet
Időjárásfüggő megújuló erőművek hatásai és szabályozása több nézőpontból:
12:35
Van-e hely az elektrifikációnak (szabályozási keretek bemutatása)
Dr. Tóth Máté, MET alelnök
12:55
Napelemes termelők
Molnár Gábor – megújuló energia üzletági igazgató, MET Green Assets divízió
13:15
MAVIR – átviteli hálózati szempontok
Béres József – vezérigazgató-helyettes, MAVIR Zrt.
13:35
Áramhálózati elosztó társaságok
Csank András – E.ON Hungária/ELMŰ Hálózati Kft.
13:55
Rendszerszintű szolgáltatást nyújtó erőművek
Jakab Péter – Alpiq Csepeli Erőmű
14:15
Kávészünet
14:35
MEE előadás
Vokony István
14:55
A fővárosi és vidéki távfűtést kiszolgáló kapcsolt termelők jövőképe
Orbán Tibor – elnök, MATÁSZSZ
15:15
A MOHU Zrt. szerepe a hulladékok energetikai hasznosításában
Szendrői Márton – beruházási vezető – MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.
15:35
A lakossági energiafelhasználás jóléti hatásai
Dr. Szép Tekla, Miskolci Egyetem
15:55
Okos megoldások, az IT szerepe az energiarendszerekben
Füzi Ákos – vezérigazgató, Navitasoft Zrt.
16:10
Az autógyártók elképzelései a magyarországi elektromobilitásról
Bálint Zsófia – márkaigazgató / Mocsai Zoltán – Peugeot Hungária
16:25
A határon túli magyar energetikus szakemberek beszámolói
KBR
Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület
HÍRLEVÉL – 2023. ÁPRILIS
Az elmúlt hetekben több konferencián személyesen tudtunk találkozni. Egyesületünk kiemelt rendezvénye volt az elmúlt hónapban a KLENEN23 konferencia, melyen idén rekordszámú résztvevő vett részt. Ezúton szeretném megköszönni a szervezőknek az alapos szervezőmunkát, az előadóknak, a résztvevőknek pedig, hogy felszólalásaikkal, hozzászólásaikkal emelték a konferencia színvonalát.
Számos fontos energetikát érintő hír látott napvilágot az elmúlt hónapban, melyet örömmel osztunk meg tagjainknak.
A közelgő húsvéti ünnepek alkalmából mindenkinek kívánok jó pihenést és kellemes ünnepet!
Tisztelettel,
Molnár Szabolcs
Főtitkár
A civil szervezetekre vonatkozó törvény szerint fontos a megfelelő társadalmi támogatottság, melynek egyik jelentős tényezője a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összeg.
Szeretnénk köszönetet nyilvánítani azon tagtársainknak, akik 2022. évben Egyesületünk részére ajánlották fel adójuk 1%-át.
Kérjük, hogy ez évben is segítsék adójuk 1%-nak felajánlásával Egyesületünk céljainak megvalósítását
Adójuk bevallásánál az alábbi adószámra hivatkozva tehetik ezt meg:
Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület: 19815637-1-43
o Az MVM Csoport két nemzetközi tárgyalásos tenderfelhívást tett közzé, a Tiszai Erőműben 2 darab 450-500 MW-os kombinált ciklusú gázturbinás blokk, illetve a Mátrai Erőműben egy 500650 MW-os kombinált ciklusú blokk komplett létesítésére.
o Sajtóhírek szerint tárgyalások kezdődtek a francia kormánnyal, illetve az érintett cégekkel, hogy a Paks II. Atomerőmű reaktorblokkjainak irányítástechnikai rendszerét a Siemens helyett a francia Framatome cég szállítsa, mivel a német cég nem kapta meg kormányától az exportengedélyt.
o A MEKH adatszolgáltatása értelmében március közepén a hazai földgáztárolók összes töltöttsége 2, 86 Mrd köbméter volt, ami 45,2%-nak felel meg.
o Márciusban újabb napelemes termelési rekordok dőltek meg.
Az új csúcsértéket március 18- án a déli órákban mérték 2232 MW termelést
regisztrálva, amely értékben csak az 50 kW-nál nagyobb (ún. ipari) naperőművek
termelése szerepel. A MAVIR adatai szerint jelenleg
Energiagazdálkodási
Tudományos Egyesület
HÍRLEVÉL – 2023. ÁPRILIS
hazánkban 2630 MW az ipari naperőművek teljesítménye, míg a HMKE napelemeké kb. 1632 MW.
Nemzetközi hírek az energetikából
o Az Európai Bizottság közzétette árampiaci reformtervezetét. A csomag öt jogszabály (Villamos Energia Direktíva, Villamos Energia Rendelet, Megújuló Energia Direktíva, ACER rendelet, REMIT rendelet) módosítását javasolja. A reform lényeges része, hogy a jelenlegi piaci modell megtartása mellett az új kapacitások (megújulók és alacsony karbonkibocsátásúak, illetve az atomerőművek, valamint pl. a rugalmasság érdekében szükséges tárolók, illetve szabályozható erőművek) hosszútávú szerződések formájában létesülhetnek. Ez egyrészt beruházási ösztönzést jelent, másrészt az alacsonyabb árak így közvetlenül eljuthatnak a fogyasztókhoz. A javaslatcsomagot lehetőleg még ez év végéig, de legkésőbb 2024 tavaszáig, a jelenlegi Európai Bizottság mandátumának lejártáig szeretnék törvényerőre emelni.
o Az Európai Bizottság további javaslatokat is közzétett az elmúlt hónapban, így a Nettó Zéró Ipari Törvényjavaslatot (Net-Zero Indusrty Act), amelyben a zöld átmenethez szükséges ún. stratégiai technológiák (naperőművek, szélerőművek, energiatárlók, hőszivattyúk, stb.) minimum 40%-a 2030-ra az EU-ból származzon. A tervezetben a nukleáris energiát nem tekintik stratégiai technológiának. A Kritikus Nyersanyagok Törvényjavaslat (Critical Raw Materials Act) a zöld átmenethez szükséges 16 stratégiai nyersanyag (pl.: réz, lítium, nikkel, kobalt) európai felhasználása 2030-ra legalább 10%-ban saját (európai) forrásból származzon és ezen nyersanyagok újrahasznosítása érje el legalább a 15%-os értéket.
o Az IRENA közzétette a 2022. évi globális megújulós statisztikai adatokat. Tavaly a világon 295 GW új megújulós kapacitás létesült, ebből 191 GW fotovoltaikus erőmű, 75 GW szélerőmű, 21 GW vízerőmű és 7,6 MW biomassza erőmű. Az új kapacitások közel felét Ázsiában létesítették (ebből 141 GW-ot Kínában), Európában 57,3 GW, Észak-Amerikában 29,1 GW új kapacitás jött létre.
o Az USA Energia Információs Központja is közzétett 2022. évi adatokat. Ezek szerint a villamos energia termelés 3%-kal nőtt, először fordult elő, hogy a megújulós termelés meghaladta a szénbázisút. Tavaly 10 GW naperőmű és 8 GW szélerőmű épült meg. A villamos energiatermelésben a legnagyobb forrást (39%-os aránnyal és közel 1700 TWh termeléssel) a földgázerőművek képezték, a szénerőművek termelési hányada 23%-ról 20%-ra csökkent, míg az atomerőműveké 20%-ról 19%-ra esett. Az USA földgázkitermelése 4%-kal nőtt az elmúlt évben. Az LNG export 9%-kal nőtt, a legtöbbet, a teljes mennyiség 74%-át Európába exportálták, míg az Ázsiába irányuló export 46%-kal csökkent (ezen belül a Kínába irányuló 78%-kal).
o Romániában az OMV Petrom cég szerződést írt alá a Transgaz földgáz átviteli vállalattal, amelynek értelmében a Fekete tengeri “Neptun Deep” gázmezőről kitermelt földgázt az átviteli hálózatba juttató 308 km-es gázvezetéket megépítse, illetve a szállítsa a BRUA corridor irányába.
o Az USA kormánya a környezetvédők által vitatott döntést hozott egy új alaszkai olajmező termelésbe vételéhez szükséges beruházásáról, bár az eredeti terveknél 40%-kal kisebb volumenben. A ConocoPhilips cég az olajmezőről évi 10,4 millió tonna kőiolajat fog csúcsban kitermelni.
o Március 7-én a Georgia Államban épülő Vogtle Atomerőmű 3-as reaktora elérte a kritikus állapotot. A 30 év után először üzembe helyezendő amerikai új reaktorblokk (1250 MW, AP- 1000 típus) után az erőmű 4.sz reaktorblokkját is idén tervezik üzembe helyezni.
o A CEZ bejelentette, hogy szerződést kötött a Westinghouse céggel a Dukovány Atomerőmű (VVER-440) üzemanyagának szállítására A VVER-1000 reaktorokkal létesült Temelin Atomerőmű esetében már tavaly kötöttek hasonló szerződést. A Szlovák Villamos Művek (SE) tendert írt ki az atomerőművek fűtőelemeinek szállítására.
kallaibr
Mire számíthatnak a napelemes háztartások, ha átállunk az európai elszámolásra?
Tavaly ősszel a magyar kormány váratlanul – és meglehetősen zavarosan – feje tetejére állította a hazai napelemes piacot azzal, hogy néhány tollvonással alapjaiban írta át a háztartási áramtermelés és fogyasztás közötti elszámolási szabályokat.
Az elmúlt években a lakosság számára meglehetősen kedvező elszámolási rendszer volt érvényben, amelynek elnevezése az éves szaldó. Eszerint a háztartások az általuk feleslegben termelt (azaz épp a termelés pillanatában el nem használt) áramot betáplálják a közműhálózatba, amikor pedig fordított a helyzet, vagyis épp nem tudnak annyi áramot termelni, amennyit használnak, akkor a hálózatból pótolják a többletszükségletüket. Mivel a felek évente csak egyszer vonnak mérleget (szaldót), a nyári termelési többlet és a téli fogyasztási többlet kiegyenlítheti egymást.
Ez az elszámolási megoldás jó tervezéssel elérhetővé tette a háztartásoknak, hogy az éves leolvasáskor nulla körül legyen a szaldó, azaz nulla körül legyen a teljes háztartás éves áramszámlája is.
A kormány azonban tavaly novembertől átmenetileg (de nem tudni, mennyi időre) felfüggesztette a feleslegben termelt háztartási áram betáplálási lehetőségét az újonnan épülő rendszereknél. Azóta tehát ha valaki napelemet telepít a háza tetejére, akkor már nem tudja a nyáron keletkező fölös áramot betáplálni, viszont télen továbbra is ki kell vennie a közműhálózatból a fogyasztásához szükséges többletet.
Mivel utóbbiért fizetnie kell, a nullás rezsiköltség lehetősége a gyakorlatban megszűnt.
Hogy mi lesz azokkal, akik régóta szaldóban vannak (őket még nem érinti a felfüggesztés), illetve milyen új elszámolási rendszer(ek) lépnek életbe a jövőben, az még négy hónappal a váratlan intézkedések után sem ismert. Annyit azonban joggal lehet feltételezni, hogy az éves szaldó lehetősége valamilyen időtávon megszűnik, és helyette olyan megoldás várható, amely hasonlít ahhoz, amit például Nyugat-Európában szinte mindig is alkalmaztak. Ezt nevezik bruttó elszámolásnak.
Ennél az elszámolásnál abból az alapvetésből kell kiindulni, hogy teljesen elválik egymástól az áram folyásának két iránya szerinti díjszámítás.
- A háztartás egy bizonyos díjért eladhatja a feleslegben termelt áramát, amit betáplál,
- és egy bizonyos díjért vehet áramot, amikor többletre van szüksége.
A két tarifa azonban nem egyenlő egymással, és sok esetben nincs is sok köze egymáshoz.
Magyarországon csak azért olyan egyszerű a bruttó elszámolás jelenlegi leírása, mert a lakossági piacon nincs verseny, és az áramtarifák egységesek. Nem a piaci verseny, hanem a kormány határozza meg a pontos kereteket.
A betáplált áramot a közműcég kilowattóránként 5 forintért veszi meg jelenleg, mert a rendszerhasználati díj ebben nincs benne, de 36,9 vagy a rezsicsökkentett kvóta felett 70 forintért adja el. Így a háztartás által nyáron megtermelt fölös energia mennyisége hiába egyenlő a téli pluszfogyasztásával, utóbbi után lényegében 31,9 vagy 65 forintos (rendszerhasználati) díjat kell fizetni.
A Nyugat-Európai országokban alkalmazott bruttó típusú elszámolások azonban ennél jóval összetettebbek. Az alapok ott is ugyanazok, csakhogy például Ausztriában vagy Németországban óriási különbséget okoz, hogy a lakossági piacon is van szolgáltatói verseny. A háztartások így adott esetben választhatnak, hogy kinek adják el az áramot, és kitől veszik meg a szükségletüket. Innentől kezdve pedig a végeredmény nagyrészt már attól függ, hogy az adott településen éppen milyen a szolgáltatói verseny, illetve hogy a háztartás mennyire ügyesen tud navigálni a lehetőségei között.
Az egyenlet sokismeretlenessé válik. Analógiának képzeljük el, hogy mi lenne, ha mondjuk a tévészolgáltatás kétirányú üzleti kapcsolattá válna: választhatnánk, hogy a lakásunkba melyik tévés szolgáltató milyen csomagjára fizetünk elő, de a saját családi videóinkat is el tudnánk adni ezeknek a szolgáltatóknak, és erre kölcsönös egymás közötti elszámolású csomagok lennének.
Nézzünk egy konkrétabb példát számokkal, hogyan működik mindez Németországban és Ausztriában. Legyen a számolásunk alapja egy olyan családi ház, amelynek éves átlagos áramfogyasztása 4800 kWh, és a ház tetején az egyszerűség kedvért legyen egy akkora, 4 kWp teljesítményű napelemes rendszer, amely ezt az éves igényt körülbelül meg is termeli. Rögtön látjuk, hogy ha éves szaldó lenne az elszámolás rendszere, akkor ez a háztartás nem fizetne villanyszámlát. Magyarországon most elég sok ilyen rendszer van, de a német valóság ettől jóval eltérőbb.
A német kalkulátor szerint egy ilyen felállásban a háztartás átlagosan csak a saját maga által megtermelt éves árammennyiség 34 százalékát tudja közvetlenül felhasználni. (Amikor süt a nap és megy a mosógép, akkor a napelemről megy a mosógép, vagyis sem betáplálni nem kell felesleget, sem a hálózatról nem kell plusz áramot venni hozzá, az ehhez hasonló szituációk a termelés 34 százalékát veszik fel.)
Ezek szerint tehát az éves 4800 kWh-ból a közvetlen fogyasztás durván 1600 kWh-ját le kell vonni, vagyis a háztartás 3200 kWh áramot fog egy évben valamikor feltölteni, majd valamikor visszavenni a közműhálózatból.
A jelenlegi német áramátvételi tarifa a mi példánkra vonatkozóan 8,6 eurócent, ám hogy a háztartás mennyiért veszi az áramot, az attól függ, hogy melyik szolgáltató melyik csomagjában van. Mindenestre a jelenlegi átlagos lakossági áramdíj ma Németországban 36,4 cent körül van kilowattóránként, ha pedig ezzel számolunk, akkor 3200x(36,4-8,6), azaz 889,6 euró (88960 cent) lesz az éves villanyszámla díja. Ez havi átalányban 74 euró, de ehhez még hozzájön a rendszerhasználati díj.
Fontos körülmény, hogy sem a 8,6, de főleg nem az átlagos 36,4 cent nincs kőbe vésve, sőt, az a természetes, hogy mindkettő változik. Így lehet, hogy ugyanez a példaháztartás jövő ilyenkor már más feltételekkel ad és vesz áramot.
A lényeg azonban nem is annyira az összegekben van, hanem abban, hogy hiába fedezi a háztartás termelése a fogyasztását, a villanyszámla korántsem lesz nulla, mert a közműhálózatot használják nyári-téli akkumulátornak, és ennek az árát meg kell fizetniük.
Ezek után közelebbről érdemes megnézni az osztrák rendszert is, mert azt további elemek bonyolítják. Fontos különbség, hogy ott az átvételi ár szolgáltatónként eltérő, tehát az osztrák háztartás elvileg válogathat, hogy kinek adja el az áramot. Csakhogy van egy általánosan alkalmazott fogás: az áramszolgáltató csak akkor hajlandó megvenni a lakossági áramot, ha az a háztartás “cserébe” tőle is veszi azt meg. Ezért nem lehet azzal sakkozni, hogy az éppen legolcsóbb helyről veszik az áramot, és az éppen legdrágább átvételi áron adják el a feleslegüket.
Inkább arra kell figyelniük, hogy az átvételi és az eladási tarifa különbözete mennyi, és azt milyen feltételekkel érvényesíthetik. Lehet például, hogy egy kedvező árrést csak hosszabb távú szerződéssel lehet elérni, és azon kell gondolkodni, hogy mielőtt az lejár, lesz-e még kedvezőbb feltétel a piacon. Vagyis a háztartásoknak aktívan be kell szállniuk a gondolkodásba, a saját pénzügyi helyzetük miatt érdemes tájékozottnak lenniük az energetikai kérdésekben, és muszáj önálló döntéseket hozniuk.
Mindenesetre ha az osztrák hálózatirányító honlapjának kalkulátorába beírjuk a fenti példaháztartás számait, akkor egy burgenlandi címre azt kapjuk, hogy két szolgáltató közül választhatunk, és durván 1500 euró lesz az éves villanyszámla, rendszerhasználati díjjal együtt. Itt is nagyon messze vagyunk a nullszaldótól, a napelem csak csökkenti a számlát, de nem váltja ki teljesen.
Az osztrák áramcégek általában sávos átvételi díjrendszert alkalmaznak. Minél többet akar a háztartás betáplálni, annál kevesebbet fizetnek az áramért, és mivel a mi példánkban elég nagy fogyasztás szerepel, 1000 kWh feletti betáplálásnál például csak 12 centet kaptunk, miközben az első 500 kWh-át még 24 centtel számolták. Az áramot egyébként a mi példánknál 35 cent/kWh áron kínálják most, de egyszeri éves 39 eurót is felszámolnak.
Ebből is látszik, hogy a napelem ugyan csökkenti a villanyszámlát, de hogy mennyivel, az majdhogynem egyedi alkuk függvénye, földrajzi és időbeli változókkal. Szó sincs arról, mint eddig Magyarországon, hogy a szaldóelszámolásnak köszönhetően a napelemes rendszernek mint befektetésnek a megtérülését könnyebben ki lehessen számolni. Az egyenletben rengeteg a változó.
Az osztrák rendszernek ráadásul van még egy egyedi vonása: egy zöld energiára szakosodott koncessziós szereplő, az OeMag, amely (többek között) a háztartások által megtermelt áramot átveszi az aktuális piaci nagykereskedelmi áron – és tőle nem kell vásárolni. Dönthet a háztartás tehát úgy is, hogy ezen az áron adja el az áramot, és ettől függetlenül egy áramcéggel szerződik a fogyasztására, mintha nem is lenne napeleme. Az OeMag jelenleg 26,8 centért veszi át az áramot, ami nagyon kedvező, de a tarifát évente négyszer módosíthatják a piaci mozgásoknak megfelelően, és természetesen szerződést is kell kötni az átvételre. Az osztrák háztartás tehát a piaci áramárváltozásokra is spekulálhat.
Ám talán ennél is fontosabb, hogy ha a fenti számokat átböngésszük, látszik, hogy
a saját közvetlen fogyasztás növelésével lehet leginkább a számlát csökkenteni.
Ha a példánkban említett 4800 kWh-ból nem csak 1600, hanem mondjuk 2400 kWh-t sikerül közvetlenül elhasználni, akkor 3200 helyett csak 2400 kWh-val kell évente az adásvételt végigvinni, és ez már lényeges különbség. Egy racionális cél ebben a rendszerben így mindenképpen az, hogy okos vezérlőkkel szereljék fel a lakásokat (a reggel bekészített ruhát a mosógép csak akkor mossa ki napközben, ha süt a nap, de a mosogatógép is figyelmeztessen, hogy épp nincs elég áram a működéséhez, és plusz költséggel fog elindulni).
Ma még nem tudni, hogy Magyarországon milyen bruttó elszámolási szabályok lesznek a jövőben, de mivel egyelőre nem látszik, hogy szolgáltatói verseny lesz a lakossági piacon, inkább a fenti példák erősen leegyszerűsített és állami kontroll alatt tartott verziója a legvalószínűbb forgatókönyv. Az átvételi és az eladási árat is valószínűleg a szakpolitikai fogja meghatározni, illetve mozgatni, nem a szabadpiac.
kallaibr
| Tisztelt Olvasónk! TŰZVÉDELEM Az építészeti tűzvédelem gyakorlati megoldásaira, a termékekben megjelenő innovációkra fókuszálunk a Védelem Online kiadásában, havi hírlevelünkben. Híreink a Védelem Online főoldalán található „Kiemelt hírek” szekcióban olvashatók. Ezen túl ajánljuk figyelmébe a következő cikkeket: Megjelent a Védelem Tudomány 2023/1. száma Mi olvasható a Védelem 2023/1. számában? Légzésvédők szabvány – magyarul Melyek az otthoni, biztonságos elektromosautó-töltés feltételei? Hogyan töltsük biztonságosan az e-kerékpárt? Fókuszban az épületvillamossági rendszerek tűzvédelme – Érzékelés, jelzés, oltás előadásai Fókuszban az épületvillamossági rendszerek tűzvédelme – XI. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia a Katasztrófák Csökkentésének Világnapja alkalmából – konferenciakötet Bízunk benne, hogy Ön is hasznosnak találja ezt az összeállítást. kallaibr |