◄◄ 
 ◄ 
 ►► 
 ► 
2017 szeptember
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

Kapcsolataink


  

   


     

20 éves a Fejér Megyei Mérnöki Kamara

Az ötlettől a megvalósulásig
Kamaránk története

1989-ben néhány mérnök kolléga Hajtó Ödön vezetésével összedugta fejét, fel kellene éleszteni a régi mérnöki kamara szellemiségét. Ez volt az ország újraéledésének ideje, így aktuális volt e téren is lépni a változás felé. A tavaszi összejövetelen el is hangzott, a nagy elődök emlékét is megőrizve, és Őket jogelődnek[1] tekintve, kell az új szervezetet, a Kamarát létrehozni. Ekkor még nem volt szó külön mérnöki és építészi szervezetekről, bár a résztvevői kör már jelzés értékű lehetett. Az érvényes jogszabályok még nem tették lehetővé, hogy az új formációt kamarának nevezzük, így lett Magyar Mérnök Kamara Egyesület a megnevezés.  

A szétszéledő alapítók rögtön nekiláttak a megyei csoportok szervezésébe, mert csak akkor lehetett erős egy ilyen érdekvédelmi célra alakuló szervezet, ha országos bázisra épül. Fejér megyében a lelkesedés rögtön két csoportot is létrehozott. Dunaújvárosban Dr. Bognár László szervezte a városban és környékén dolgozó mérnököket, akik meg is választották őt vezetőnek. Székesfehérváron Dr. Ágfalvi Mihály és Dr. Hankó András mozgósított, aminek eredményként először főként földmérőkből állt a kezdeti csoport, akik Dr. Szepes Andrást választották vezetőnek. Hamar látható lett, hogy nem szabad szétforgácsolni az erőinket, így rövid időn belül összejött a két csoport, és elhatározta az egyesülést immár megyei csoportként. Ekkor Dr. Szepes András és Tóth Tibor lettek a társelnökök, akik a mai napig is együttműködnek.
A nagy szerveződési hullám végén a megyei csoportok elhatározták az országos szervezet megalakítását is, melynek elnökségét a megyei vezetők alkották. A következő időszak arról szólt, miként lehetne olyan törvényt létrehozni, pontosabban az Országgyűléssel létrehozatni, amely legálissá tehetné az új szervezet kamarai rangú működését. Készült több változat is, de a sok hátráltató tényező miatt mégis 7 évet kellett várni annak megszületésére. Végül létrejött az 1996. évi LVIII. törvény a tervező és szakértő mérnökök és építészek kamarájáról. Külön kiemelendő, hogy a szavazáskor teljesen egyhangúan fogadták el a képviselők. Még az év novemberében megalakultak a megyei szervezetek, így 1996. november 8-án a Fejér Megyei Mérnöki Kamara is. Az alakuló üléskor a 316 regisztrált mérnökből 190 fő vett részt. A szervezet első elnöke Dr. Szepes András, alelnöke Tóth Tibor lett[2], mely választást még 4 alkalommal erősítette meg a tagság.  

Bár hivatalosan a Technika Házába (Székesfehérvár Rákóczi u. 25.) voltunk bejegyezve, irodánknak a Soproni Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kara adott helyet. Mint szinte minden más megyében, itt is az elnök munkahelye volt a befogadó és segítő szervezet. Az elnökség 7 fős lett, a Felügyelő Bizottság 5 fővel jött létre /elnök Koronczai János/, mint ahogy az Etika-fegyelmi Bizottság is /elnök Balla Károly/. A teljes vezetés a fenti képen látható. /Sajnos nincs mindenkiről fényképünk./ A mindenkori vezetőségek a honlapunk Magunkról / Bizottságok oldalon láthatóak.

A folyamat 1997. januárjában „tetőzött, amikor is Budapesten megalakult a Magyar Mérnöki Kamara, melynek első elnökévé Dr. Hajtó Ödönt választották meg. Az új szervezet irodája továbbra is Budán, egy vállalat épületében működött, melyet természetesen nem lehetett hosszú távon fenntartani, gondoskodni kellett a kényelmes és méltó környezet megteremtéséről.

Ugyanez érvényes volt a területi szervezet(ek) esetében is, rövid időn belül kellett megteremtenünk az infrastruktúrát. Számítógépet és telefon/fax készüléket kellett beszerezni. Szükség volt egy munkatársra is az adminisztratív ügyek folyamatos végzéséhez. Az első munkatársunk Pálfiné Nagy Mária lett, aki – nagy szerencsénkre – a mai napig is betölti ezt az állást, jelenleg már irodavezetőként. A nyilvántartást egy Excel-tábla jelentette, mely igen sokáig őrizte a 312 fővel indult szervezetünk adatait.

Országos szinten sorra alakultak a szakmai Tagozatok, majd megyei szinten ezek helyi szakcsoportjai. Tulajdonképpen a kamara szakmaiságának ezek a csoportok az igazi letéteményesei. Megyénként eltérő számban jöttek létre ezek a csoportok. Fejérben a mai napig 8 csoport jött létre (elektrotechnikai-épületvillamossági, energetikai, épületgépészeti, geodéziai-geoinformatikai, környezetvédelmi, közlekedési, tartószerkezeti, vízgazdálkodási-vízépítési).

Az első tisztújításnál "csúsztunk" fél évet, ezzel kívántunk igazodni a gazdasági beszámolók időpontjához.

Már a megalakulást követően ki kellett alakítanunk a kapcsolatainkat a megye és a város vezetésével, valamint a társszervezetekkel. A megyei önkormányzat szívesen fogadta megkeresésünket, melynek eredménye egy együttműködési megállapodás lett. Ennek eredményeként folyamatosan képviseltethetjük magunkat a területfejlesztéssel kapcsolatos megbeszéléseken, pályázati előkészítéseken. Hasonlóképp történt Székesfehérvár esetében is, itt is aláírtunk ilyen megállapodást. Már a kezdetektől éves rendszerességgel találkozunk a város polgármesterével, delegáltunk van a gazdálkodási bizottságban. Ugyanez Dunaújvárosban csak részleteiben igaz, ezen még javítani kell majd. A hatóságokkal más formában képzeltük ezt a folyamatot, mivel azoknál több kollégánk is együtt dolgozott, így mintegy közvetítőkapocsként is működhettek. Könnyű volt a helyzet a megyei építészek szervezetével, mivel már a megalakulás előtt is sokat segítettünk egymásnak, ráadásul a beruházások már eleve együttműködésre szorították a tervezőket.



A Kereskedelmi és Iparkamara is mindig nyitott volt a kapcsolatra, különösen hogy elnöke maga is mérnök. Pont ez a szervezet hozta össze idővel a hét területi szakmai kamara együttműködésének közös nyilatkozatát is (2010. május).

Mintegy két évig (2011-2013) partnerként a Strasszer AutoSystem Kft adott tagjainknak gépjármű vásárlásakor egyedi kedvezményt. Megállapodásunk van az Autóklub szervezetével (2014. 05.), aminek eredményeként tagjaink jelentős kedvezményt kaphatnak a Műszaki állomáson végeztetett munka díjából. Hasonló partnerünk az MMK-n keresztül az Oppel kereskedés, a Telekom, és természeteseten partneri kedvezményt kínál már a banki szféra is, elsőként az OTP Bank.  

     

      A területi kamarák együttműködésének aláírói

A legkönnyebben a szomszédos megyék hasonló szervezeteivel való kapcsolat kialakítása alakult, hiszen azonos feladatok, azonos célok voltak mindegyikünk előtt. Rendszeres együttműködés van Komárom-Esztergom és Veszprém megyével között, de alkalmanként társult Győr-Moson-Sopron és Tolna megye is a közös szervezésekhez.

A megye felsőoktatási intézményeivel már 1997. májusában együttműködési megállapodást kötöttünk, melyet később, 2013. májusában megerősítettünk.  

Jelentős esemény volt a 2006-os évben, amikor Kis József és a kamarák kezdeményezését befogadva a város létrehozta a Székesfehérvári Építőipari Nívódíj elismerést. A bírálóbizottságba a kereskedelmi, az építész és a mérnöki szervezetek mellett az ARÉV Baráti kör delegált 2-2 tagot. Évenként a lakossági javaslatok alapján történtek a minősítések. 2012 márciusában az említett szervezetek önállón hozták létre a Fejér megyei Építőipari Nívódíj elismerést, kilépve ezzel a városi környezetből.

Egy nívódíjas épület (Technika Háza, tervező Pordán Ferenc 1978)  


Kamarai feladataink két nagy részre bonthatóak: szakmai érdekvédelem és a hatósági jellegű ügyintézés.
A szakmai érdekvédelem az egyik legnehezebb feladat. Sokszor látszólag ellenérdekelt felek között kell összhangot teremteni a Kollégák érdekében. Ehhez igen sok türelem és megértés szükséges a felek részéről, amit az anyagi érdekek sajnos néha megnehezítenek. De ugyanígy fontos a hatóságokkal és a jogalkotókkal való folyamatos egyeztetés, néha a „harc” is. A hatóságok felé könnyebb az út, hisz azok is a létesítmények minél jobb megvalósulásában érdekeltek. A jogi oldal már sokkal bonyolultabb kérdéseket takar. Amíg a gyakorló szakemberek a konkrét problémák megoldásában érdekeltek, addig a jog alkotói néha a napi valóság felett állva készítenek elő jogszabályokat. Ezek alapvetően megközelítési problémák, melyek igazán a végrehajtás során válnak napi feszültségek alapjaivá. Feloldásuk sokszor igen nehéz, mint ahogy a jogalkotás folyamatának nagyfokú tehetetlensége is. Ebben mi az értelmezés és magyarázás feladatát látjuk el.

Az alakulást követően rövid időn belül megkaptuk a tervezői és szakértői jogosultságok kiadásának és nyilvántartásának feladatát, azaz állami, önkormányzati feladatokat vállaltunk át. Azt állítottuk és hittük, mi ezt jobban tudjuk majd csinálni. Ez nem volt alaptalan, de nem is volt olyan „rózsaszínű”, mint először gondoltuk. A feladatra vonatkozó jogszabályok igen gyakran változtak, néha előnyükre, gyakran nem. Ugyanakkor a végrehajtás feladata mindig a területi kamarákat terheli. Folyamatosan változtak a jogosultságok megnevezésükben, feltételeikben, hatáskörükben. Sokszor kellett un. átsorolásokat végrehajtani, hogy az új szabályoknak feleljenek meg, és ezt indokolni kellett kollégáknak és megrendelőknek egyaránt. /Szinte ugyanolyan kérdés, mint amikor még ma is sokszor négyszögölben vagy hektárban fejezik ki a területet./

Nagy változást hozott, amikor kamaránk hatáskörébe kerültek a műszaki ellenőrök és a felelős műszaki vezetők (un. nyilvántartottak) is. Igaz, közben volt egy rövid időszak, amikor ezek felügyeletét elvették, majd újra visszaadták. Szerintünk így helyes, mivel azonos megvalósulási folyamatnak vagyunk részesei, legfeljebb más feladatot látunk el.

Létszámunk jelenleg mintegy 700 fő kamarai tag, és közel azonos számú a másik, a nyilvántartotti csoportban. A teljes képhez természetesen hozzátartoznak a külön szervezetben tömörülő építészek is, a megyénkben mintegy 340 fővel.

2012-ben sikerült megoldanunk önálló elhelyezésünket, amikor megvettünk Fehérváron központjában egy irodát.    




Tevékenységünkben évente visszatérő elem a Megyei Kamarai Bál szervezése immár 18 éve. Ezek a változó létszámú rendezvények mindig jó alkalmat jelentenek a kikapcsolódásra és a kapcsolatok építésére is. A rendezvényen mindig igyekeztünk színvonalas műsort szervezni, jó zenekart felkérni, és hangulatos tombolát rendezni. Vannak visszatérő és új bálozók is, és igen széles a korosztályi összetétel is. Talán pont ez a záloga a hagyomány kialakulásának.


Az évenkénti taggyűlések – ma már küldöttgyűlések – a hivatalosan kötelező program mellett teret adnak az elmúlt időszak legjobbjainak kitüntetésére is. Ezek névsora a kamarai honlapunk (www.fmmk.hu) Aranykönyv pontja alatt látható. A menüpont neve jól mutatja a megbecsülésünk mértékét is.


Kevésbé látványos a már említett hatósági feladatok ellátása. Ezek un. kérelemre indulnak, és a jogszabályi előírások keretei között zajlanak. A feladat végrehajtásának fő letéteményese a kamara titkára. Itt annyit kell elmondanunk, hogy mint minden jogi eljárásban, itt is össze kell hangolni a szabályok és az emberségesség szempontjait. Területünkön alapelv, mindig minden döntést az kérelmező kolléga előnyére kell meghozni. Ehhez megfelelő empátia szükséges, ami már a kérelem beadásakor megjelenik a tanácsadásban, vagy éppen az akadályok megfelelő feltárásában, hogy ne legyen felesleges kiadás az esetleges elutasításkor. Eljárásainkat alapvetően az minősíti legjobban, hogy szinte elenyésző a döntések elleni fellebbezés, talán átlagosan évente egy alkalommal. Ráadásul ezek döntő részében mellettünk szól a másodfokú döntés is. Ugyanez elmondható az etikai-fegyelmi ügyekre is. Sok előkészítő beszélgetés eredményeként alig van végül meginduló eljárás.Talán a legszebb feladatok közé tartozik az évenkénti kötelező továbbképzések szervezése. Ezt korábban olyan tömegesen vették igénybe a távoktatásos rendszerünkben, hogy arra külön vállalkozást is érdemes volt szervezni. Amikor megváltozott a jogszabályi háttér, akkor nekünk is váltani kellett a közvetlen (kontaktórás) képzés irányába. Évente 6-8 szakterület számára szervezzük a képzéseket, melyek előadói, ahol lehetséges, a helyi kollégák, a többi esetben pedig igyekszünk neves szakembereket meghívni előadóknak. A már évek óta az országban talán legolcsóbban mi szerveztük ezeket a képzéseket, de idén biztos, mert ingyenessé tettük a megyei kollégák részére. Tehettük mindezt a 2. éve érkező támogatás révén, melyre mindkétszer sikerrel pályáztunk. Tavaly is és idén is a szakmai programba továbbképzést állítottuk a központba.


[1] A szakmai önképzés és egyesületi élet iránti igény hívta életre 1867-ben a Magyar Mérnök Egyesületet, amelyet nem sokkal később már Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek hívtak. Csaknem 45 évnek kellett eltelnie addig, míg végre A magyar országgyűlés 45 évvel később elfogadta A mérnöki rendtartásról címet viselő 1923. évi XVII. törvényt, ami összesen 74 §-ból állt. Első elnök Zielinski Szilárd műegyetemi ny. r. tanár lett.
[2] A szervezet mindenkor vezetéséről a http://fmmk.hu/index.php/2013-04-08-13-46-00/bizottsagok címen olvashat



Bejelentkezés

© 2013 | Fejér Megyei Mérnöki Kamara