Események

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

Kapcsolataink

A mérnök üzenete a világnak

Talán kicsit magasztosnak tűnik a cím, de igen mély tartalommal rendelkezik. Mi mérnökök már régóta aktív részesei vagyunk környezetünk formálásának. Tevékenységünk eredménye látható, de személyünk csak ritkán válik ismertté.

Fotó: Grimm Viktor      

Megnyitó: 2018. november 5. 11 óra Városház tér

Az építőmérnök a munkája során újat álmodik, majd alkot, ezzel alakítja környezetét, befolyásolja annak működését. Erre utalt a Budapesten megtartott Építőmérnök 200 konferencia és plakátkiállítás, melynek mottója: Formáljuk a jövőt és átalakítjuk a világot!

Miért 200 szerepel a címben? Mert 200 éve, 1818-ban alakult meg az angol Institution of Civil Engineers (ICE), az Építőmérnökök Társasága. Célja a mai napig is, hogy támogassa és elősegítse a szakmai tanulást (mind a hallgatók, mind a meglévő szakemberek számára), a szakmai etika irányítását, a mérnökök státuszának megőrzését, a szakma érdekeinek képviseletét kormányzati kapcsolatokban. A ma mintegy 92.000 taggal rendelkező Társaság 150 országban van jelen. A Magyar Mérnöki Kamara társszervezeteivel (ICE, Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége) közösen 2000-ben alapította a Tierney Clark díjat, melyet minden évben egy kiemelkedő mérnöki alkotás kaphat meg.


 Fotó: Grimm Viktor

A mérnök kifejezés eredeti értelemben a földmérőt, a geodétát jelentette, majd átvette a megnevezést az építőmérnök, ami már inkább a tartószerkezetet és a környezetet alkotó infrastruktúrát tervező és kivitelező munkát foglalta magába. Itt büszkén jelenthetjük ki, hogy a világ első olyan polgári intézménye, mely ennek a szakterületnek a képzését fogta össze a Budapesten létrejött Institutum Geometricum et Hydrotechnicum, azaz a Budapesti Műszaki Egyetem őse.

Az építőmérnök munkája olyan sokrétű, hogy aligha található leírására jobb általános megfogalmazás, mint az Angol Építőmérnöki Társaság 1828-as alkotmánya, amely szerint az építőmérnök feladata, hogy „a természet erőforrásait mindig az ember kedvére és hasznára fordítsa”. Az építőmérnök tervez, kivitelez, építési módszereket, anyagokat és minőségi szabványokat határoz meg, technológiai fejlesztésekben vesz részt, építési munkákat irányít, koordinál, fenntartási és javítási munkálatokat szervez, szerepet játszik a műszaki oktatásban és a kutatásban, az építőmérnökségen átnyúló egyéb területeken végez tevékenységet (pl. orvosi területeken nyújt segítséget a protézisek, koponyaműtétek során). Az építőmérnökök felelőssége talán a legnagyobb a mérnöki tevékenységek közül, hiszen kisebb mérnöki hibák is emberéletet követelhetnek, jelentős gazdasági, környezeti károkhoz vezethetnek. Tevékenységük leginkább befolyásolja a természetet, mely mellett fontos szerepük van a természeti vagy ember által okozott katasztrófák elhárításában is. (Idézet a plakátkiállítás anyagából)


Fotó: Grimm Viktor 

Tehát az építőmérnök munkája ott van a mindennapjainkban, bár gyakran észre sem vesszük. Ez néha jó, mert azt jelenti, sikeresen valósult meg az alkotás, de néha bántó az elismerés hiánya miatt. Ha látunk egy kilátót a hegy tetején, dicsérjük a panorámát, az onnan látható táj szépségét. De vegyük észre azt a hihetetlenül bonyolult statikai tervezőmunkát, ami miatt rendületlenül áll a létesítmény akár századokon keresztül is. Természetes, hogy felszállunk a repülővel, később beszélünk az alattunk látott tájról, de nem szólunk a mérnökről, aki biztonságos fel és leszálló pályát alkotott.

Az építőmérnök azon túl, hogy biztonságos módon létrehozható építményeket tervez, egyidejűleg jelentősen befolyásolja a környezetét, és nyugodtan mondhatjuk: a jövőt is. Nem mindegy, hogy a megálmodott létesítmény miként illeszkedik a környezetébe, kiemeli-e annak már meglévő értékeit, vagy éppen elnyomja azokat. Nem mindegy, hogy a későbbi korok szemlélője egységes képet lát az alkotás környezetében, vagy elfordul, mert megbomlott annak egyensúlya. És ez az építőmérnök egyik nagy felelőssége!


Fotó: Grimm Viktor 

Az emberek olyanok, hogy leggyakrabban csak akkor beszélnek az alkotásról és az alkotóról, amikor valami probléma van, valahol baleset történik. Ad absurdum, leszakad egy híd (mint nemrég sajnos Genovában, 2018), megroggyan egy épület a tűzben (londoni Grenfell-toronyház, 2017), hogy ne is folytassuk ezt sort. Nem ez a jellemző az építőmérnökök munkájára!

Emlékezzünk vissza a budapesti metróépítés időszakára! Pestiesen elterjed vicc volt: „Mi lesz, ha nem találkozik a két fúrópajzs? Lesz két metrónk!” És amikor elkészült a fúrás, már nem is beszéltek arról, hogy centiméteres pontossággal történt meg az összelyukasztás. Pedig ez hatalmas tervezői, építésirányítói, geodéziai és kivitelezői teljesítmény volt. Ezért mondtuk az elején, néha jó, ha nem beszélnek a mérnök munkájáról. Pedig a mérnök is ember, jól esik neki is az elismerés. Most ezzel a kiállítással fejezzük ki elismerésünket az építőmérnökök felé, a mérnöki munka iránt.

 

[Vissza]

Újság

Események

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

Kapcsolataink

Segédprogramok