– Izgalmas, változatos, érdekes feladat a mi-
énk. Közműveket, csapadék-vízelvezető rend-
szereket, záportározókat tervezünk, elkészítjük
az elavult szennyvízhálózatok rekonstrukcióját,
de épült már a mi munkánk alapján halastó is.
A mi terveink szerint kezdődhetett meg a székesfehérvári
Sóstó mederrendezése, vízutánpótlása, nálunk készült
el az Alba Ipari Park csapadék-vízelvezető rendszerének
terve, s mi dolgoztuk ki az iszapos áradattal korábban
rendszeresen elárasztott Bakonycsernye vízrendezési ter-
vét. Az iszapkatasztrófa utáni helyreállításból is kivettük
a részünket. Több vízépítő mérnök dolgozott azon, hogy
Devecser és Kolontár tönkrement csapadékvíz elvezető
rendszerei újra kiépüljenek. Korábbi munkahelyemen
kidolgoztuk a börgöndi repülőtér vízi közműveinek a ter-
veit is, de sajnos azokat a beruházás akkori elmaradása
miatt nem használták fel. Az első munkahelyemen hat
Fehérvár környéki település, Úrhida, Sárszentmihály, Ná-
dasdladány, Sárkeszi, Jenő szennyvíz hálózatát terveztük
meg, de rajtuk kívül számos más település is köszönheti
a mi munkánknak a közműhálózatát. Azt hiszem, ez a
szakma elmondhatja, hogy százezrek komfortjának és
biztonságának a megteremtéséhez járult hozzá – mondja
a Viziterv-Alba fiatal mérnöke.
Az őt hallgató számára egyértelmű, hogy Katalin számára
nincs szebb, izgalmasabb foglalkozás a vízgazdálkodási,
vízépítési mérnökénél. Pedig annak idején véletlenül vá-
lasztotta ezt a hivatást. A Budapesti Műszaki Egyetemen
olyan tankörbe került, ahol nagyon érdekes vízgazdálko-
dási témákkal foglalkoztak. Beleszeretett ebbe a témába.
S mivel kevesen voltak abban a csoportban, amikor a
hogyan továbbról kellett döntenie, úgy vélte, jobb olyan
pályát választani, ami még nem telített, ahol tárt karok-
kal várják a fiatal szakembereket. Így aztán a vízépítésre
szakosodott, s nem bánta meg. Miután az egyetemen jó
tudásalapot kapott, s önszorgalomból elsajátította az ak-
kor még kötelező tárgyként nem oktatott AutoCad számí-
tógépes tervezési módszert, nem okozott gondot számára
a diploma utáni elhelyezkedés.
A laikus azt hinné, hogy a mérnök szinte fel sem áll a szá-
mítógép elől, de ez nem így van, gyakran ki kell mennie
terepmunkára is. Vajon ez nem okoz-e ez gondot egy két
gyermeket nevelő családanyának? Katalin határozottan
állítja, nem, mivel a munka és az otthoni teendők meg-
felelő szervezéssel jól összeegyeztethetők.
– Még ma is hallani, hogy a vízépítő mérnök férfias foglal-
kozás. Ez nem igaz, annál inkább sem, mert ennek a mun-
kának is több változata van. Hogy csak egyet említsek:
lehet például a közigazgatásban is dolgozni, ami hivatali
munka, kötött munkaidővel. Nekem bejött ez a tervező
munka. Korszerű eszközökkel, programokkal, s jó kollek-
tívában dolgozom, érdekesek, változatosak a feladatok,
frissen tartanak. S hogy kinek ajánlanám ez a mérnöki
munkát? Azoknak, akik szeretik a változatosságot, kre-
atívak, érdeklődők, nyitottak, s tudnak együttműködni.
Az utóbbit nem véletlenül említettem, azért fontos, mert
a vízgazdálkodással, vízépítéssel foglalkozó mérnöknek
munkája során számos más szakma képviselőivel kell
együtt dolgoznia, s az csak úgy lehet sikeres, ha tud és
akar is együttműködni, s nem ismeretlen számára az a
munka sem, amit a másik szakág képviselője végez. S
azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy aki ezt a
hivatást választja, tudnia kell, hogy az egyetem csak az
alapokat adta meg. Folyamatos képzésre, önképzésre,
tanulásra kényszerül majd, ha lépést akar tartani az új-
donságokkal. Attól azonban nem kell tartania, hogy mun-
ka nélkül marad, mindig szükség lesz rá. Ha aszály van,
az öntözőrendszerek tervezése válik sürgőssé, ha sok a
csapadék, az elvezető rendszerek kiépítése kerül előtérbe.
S ezeken kívül is számos, még megoldatlan feladat vár a
jelen és a jövő szakembereire, mérnökeire. Sajnos, lassan
kikerül a pályáról egy nagy tudású, idős generáció. Kell az
utánpótlás – állítja Kocsis Katalin.
Százezrek komfortja,
biztonsága múlik
a munkájukon
Közműveket, csapadék-vízelvezető
rendszereket terveznek
15