13 / 24
– A munkavédelemmel foglalkozó mérnöknek
kicsit mindenhez értenie kell, hiszen munká-
ja szinte összefogja az összes többi mérnöki
tevékenységet – avat be a foglakozás egyik
„titkába” Kálmán László.
A munkabiztonsági, tűzvédelmi, környezetvédelmi szak-
tevékenységekkel és szolgáltatásokkal vállalkozóként
foglalkozó mérnök szerint, a munkavédelmet egy-egy
cég szervezetében csak a beruházásokkal, a munka-
folyamatokkal, képzéssel együtt, integráltan lehet és
érdemes megvalósítani. Ahhoz, hogy a munkavédelem
eredményes legyen, biztonságosak legyenek a munka-
körülmények, nem elég a balesetveszély látható jeleit
(például egy lógó elektromos vezetéket) észrevenni,
megszüntetni. Az adott üzem első számú vezetőjével
ezeket ismertetni kell, és közösen kell megtalálni a
lehetséges megoldásokat. Ezután tisztázni kell a távlati
elképzeléseket, a létszám helyzetet, az infrastrukturális
és képzettségi szinteket, s azokhoz kell alakítani a mun-
kavédelmi tervet. Nem elég jelezni a feltárt hibákat, a
magára valamit adó munkavédelmi mérnök megoldást
is javasol a problémákra. Annak igazolására, hogy men�-
nyire kreatív, sokszínű ez a mérnöki munka, László egy
cég példáját hozza fel, ahol egy korszerűtlen, 1983-as
géppel dolgoztak, ami nem elégítette ki a hatályos
szabványok előírásait. Ha erre a cégre munkavédelmi
felügyelőként talál rá, fel kellett volna függesztenie
az öreg, balesetveszélyes masina használatát, viszont
mérnökként úgy érezte, az azonnali intézkedésen túl,
megoldást is kell javasolnia. Tudta, hogy a gép leállítá-
sa termelés- és bevételkieséssel, esetleg még munkahe-
lyek megszűnésével is járhat. Új eszköz megvásárlása
pedig jelentős, legalább 160 millió forintos beruházás-
sal járt volna. Ezért a cég vezetőjével és néhány, gépter-
vezéshez értő szakemberrel megkeresték a megoldást,
s 16 millió forintos befektetéssel sikerült megoldaniuk
a problémát. Az eset is igazolja, hogy a munkavédelmi
szakembernek tényleg szinte minden mérnökszakmá-
hoz kell valamelyest értenie.
Kálmán László szerint a munkavédelmi mérnöknek a
biztonság tervezése mellett a legfontosabb feladata a
szemléletformálás, a biztonságot ugyanis nem a cég-
vezető, vagy a munkavédelemért felelős teremti meg,
hanem az, aki dolgozik. Ezért el kell érni, hogy a mun-
kavédelmi szabályokat mindenki betartsa, mert ha csak
egy dolgozó is fittyet hány az előírásokra, balesetve-
szélynek teszi ki magát és a munkatársait. A munkavé-
delmi mérnöknek, a feladatért felelős szakembernek az
emberekkel való beszélgetésekkel, oktatással kell elér-
nie, hogy ezt mindenki megértse. Órákat, napokat kell
az adott munkaterületen töltenie, figyelni a munkát, s
beszélgetni az ott dolgozókkal. S hogy sikerüljön min-
denkit meggyőzni, ahhoz – a mérnöknél újabb fontos
tulajdonságok – jó kommunikációs készség és empátia
is kell. László például még a biztonsági felszereléseket
is magára ölti, hogy tudja, milyen érzés például a fém-
betétes bakancsban dolgozni.
S, hogy a sokoldalú tudáson, kreativitáson, kommu-
nikációkészségen kívül mi kell még ehhez a mérnök-
szakmához? Sajátos mérnöki gondolkodás. Az, hogy
a szakember rendszerben, az összefüggéseket látva,
végig gondolva hozza meg a döntéseit. S ami még
nagyon fontos: aki erre a pályára lép, abból nem hi-
ányozhat a nagyfokú felelősségérzet sem. Ebben a
mérnökszakmában ugyanis egy esetleges hiba súlyos
következményekkel jár.
Kálmán László szerint a munkavédelmi mérnök munká-
ja a társadalom számára nagyon fontos, amellett izgal-
mas, változatos. Ma már semmi másra nem cserélné fel,
pedig elég nagy vargabetűvel jutott el idáig. Villamos
mérnökként diplomázott, majd részben az apósa javas-
latára munkavédelmi szakon posztgraduális képzésben
szerzett második diplomát, majd környezetvédelmi
szakelőadói és tűzvédelmi előadó képesítést is szerzett.
13
A biztonság tervezése
nagyfokú felelősség
Nemcsak jelezni kell a problémát,
megoldást is kínálni kell