A tűzvédelem olyan mérnöki szakma, amibe
nem lehet beleunni, aki hivatásának tekin-
ti, talán soha nem tudja abbahagyni – állít-
ja Bárányosné Ábrahám Rita.
A Tabajdon élő, harmadik gyermekét váró csinos fi-
atalasszony férjével közös vállalkozása tanácsadás-
sal, beépített tűzjelző- és oltó rendszerek tervezésé-
vel, kivitelezésével foglalkozik.
– Izgalmas, változatos munka a miénk. Nincs két
egyforma feladat, két egyforma épület – mondja, s
bizonyságképpen sorolja is, hány különböző helyen
tartottak igényt a szakértelmére. Ő készítette egye-
bek között a bicskei műemlék Batthyány kastély
tűzjelző rendszerének, valamint a Tatabányai Erőmű
tűzjelző-és oltásvezérlő rendszerének terveit, s az ő
cégük dolgozik tanácsadóként a bicskei befogadó
állomáson és a Győri Nemzeti Színházban is. De
felsorolni is hosszú lenne azokat a munkákat, ame-
lyek az ő számítógépén születve szolgálják egy-egy
épület, gyár, intézmény biztonságát.
– Nincsenek sablonos megoldások a munkánkban.
Egy műemlék épületnél például plusz feladatként
figyelembe kell venni az esztétikai igényeket, azt,
hogy a tűzjelzők ne bontsák meg az eredeti álla-
potot, míg egy ipari üzem tűzvédelmi rendszerének
kiépítésénél mások a követelmények. Bár minden
munka más, egy dologban valamennyi azonos: az
emberélet és a vagyon védelme érdekében a ma-
ximális biztonságra kell törekedni – mondja Rita.
S, hogy miként került a tűzvédelmi pályára? A Bán-
ki Donát Műszaki Főiskolán – az Óbudai Egyetem
elődjénél – biztonságtechnikai mérnöknek tanult,
s a végzős évek felé kezdett a tűzvédelem felé
kacsingatni. Összetett szak a biztonságtechnikai:
a hallgatóknak szinte minden mérnöki szakmára
volt rálátásuk. Voltak építész, gépész és villamos-
sági szaktárgyaik, sőt, még nemzetbiztonsági, ka-
tonai ismereteket is kaptak. Tervezői jogosultságot
azonban egyik szakterület sem adott, ahhoz a hall-
gatóknak szakosodniuk kellett. Rita a tűzvédelmi
mérnökképzést választotta, és gyakorló mérnök-
ként nagyon fontosnak tartja, hogy a mérnöki tudo-
mányoknak ez az ága, jelentőségéhez méltó helyre
kerüljön. A Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi
Tagozatának elnökségi tagjaként mérnöktársaival
együtt többek között azért küzd, hogy legyen végre
önálló tűzvédelmi szak, ne valamelyik építész ka-
ron, vagy másoddiplomaként lehessen megszerezni
a végzettséget. Rita és társai kitartóak ebben is, és
van rá remény, hogy kiváló diplomáciai érzékkel
meggyőzzék azokat, akik ebben a kérdésben dön-
tési pozícióban vannak.
S bár ezt a mérnöki szakmát többnyire a férfiak
„uralják”, Rita nem érzi hátrányát annak, hogy a
gyengébb nemhez tartozik. Tudásának köszönhető-
en egyenlő partnere a mérnöktársaknak, s a mun-
kát össze tudja egyeztetni a családanyai teendőivel
is. Bár családbarát munkahelyen dolgozik, azért
nem árt a jó szervezőkészség és egy segítőkész férj
sem – teszi hozzá mosolyogva. Mint mondja, az ő
példája is bizonyítja, hogy ezt a mérnök szakmát
sem csak a férfiaknak találták ki, többféle ágazatá-
ban a hölgyek is megtalálhatják a hivatásukat.
Biztos benne, hogy a harmadik csemete érkezése
sem veti vissza a munkában. Annál inkább fontos,
hogy így legyen, mert a tűzvédelmi szakma rohamo-
san fejlődik. Terjed a 3D-s technika – a számítógé-
pes munkát kedvelők számára ez igazi „csemege”
–, egyre több lehetőség adódik a tűzvédelmi szimu-
lációs programok alkalmazására és nagymértékű a
fejlődés a tűzjelzők területén is. A külföldön alkal-
mazott korszerű megoldások is gyorsan terjednek
itthon, szerencsére egyre többen ismerik meg, s hoz-
zák haza azokat. Így aztán a megújulás folyamatos
a tűzvédelmi mérnök szakmában is.
7
A biztonság
az elsődleges
Egy szakma, amit nem lehet „elengedni”